Muhi Mária
pszichológus, családterapeuta
Mozaik család szakértő

Iskolai konfliktusok – mit tehetünk?

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet három egyetemmel összefogva hozta létre az Iskolai Konfliktus Tudásközpontot. Első konferenciájukat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán tartották 2015. január 20-án a TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt keretében.

Iskolai Konfliktus Tudásközpont néven jött létre az a kezdeményezés, melynek keretében az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara (ELTE PPK), a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara (DE BTK) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara (PPKE BTK) munkatársai működnek együtt.

Prof. Dr. Demetrovics Zsolt, az ELTE PPK dékánja megnyitójában hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés egy nagyon fontos témára hívja fel a köz figyelmét: tudniillik az iskola falai között történő zaklatás, erőszak vagy bántalmazás azt az axiómát kezdi ki, hogy az iskolának védettséget és biztonságot kell sugározni a tanulók felé. Kiemelte, hogy az ELTE mindig is foglalkozott az iskolai konfliktusok kérdésével, így számukra egyértelmű volt, hogy csatlakoznak a kezdeményezéshez.

A dékán urat a tudásközpont ötletének megálmodója követte: dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa köszöntőjében elmondta, hogy 15 éves biztosi múltja alatt rengeteg konkrét esettel találkozott, amely közül több a közvéleményt is megrázta. Fontos azonban, hogy ne csak az egyes esetek kezelésével foglalkozzanak a szakértők, hanem alkossanak is olyan programokat, amelyek a prevencióra és a megelőzésre fókuszálnak. Az iskolai agresszióra a szakpolitika gyors válaszokat adott, viszont hiányoztak azok az átfogó kutatások, amelyek a megalapozott döntéseket készítették volna elő. Javaslata szerint a pedagógusoknak a társszakmák képviselőivel kell összefogniuk, ha hatékonyan kívánják megoldani ezt a kérdést, hiszen az iskolai agresszió csak részben pedagógiai probléma. Zárógondolatában azt emelte ki, hogy bízik abban, hogy a jövőben több forrás is rendelkezésre fog állni a háttérkutatásokra és a tananyagfejlesztésre.

Az Iskolai Konfliktus Tudásközpontot Fehérpataky Balázs, az OFI munkacsoport-vezetője mutatta be. A központ célja, hogy a három egyetemmel együttműködésben létrehozzanak egy olyan katasztert, amely az iskolai bántalmazás témájában eddig született tanulmányokat, kutatásokat és jó gyakorlatokat gyűjti össze, rendszerezi, és egy felületen kereshetővé teszi. A Tudásközpont honlapjának fejlesztése az utolsó stádiumban van, várhatóan február közepén válik mindenki számára elérhetővé. A weblap négy pillérből fog összeállni: egyrészt egy összetett annotált bibliográfia-gyűjteményből, mely folyamatosan bővíthető; másrészt egy módszergyűjteményből – jelenleg 15 jó gyakorlatot tartalmaz az adatbázis, ezekhez leírás és minimum egy implementáló intézmény is tartozik kontaktszeméllyel. Harmadrészt részletesen ismerteti a finn KiVa projektet; végül pedig az OFI által végzett és tavasszal megjelenő kutatás eredményei kerülnek bemutatásra.

Buda Mariann, a munkacsoport tagja és a Debreceni Egyetem egyetemi adjunktusa a korábbi években végzett kutatásokat ismertette. A korábbi elemzésekből nemcsak az írható le, hogy kiből válhat zaklató, illetve áldozat, hanem kiderül az is, hogy szinte nincs olyan osztályközösség, amely ne lenne érintett. Az iskolai erőszak azonban sosem két ember ügye, hanem az egész csoporté.

A jelenleg működő iskolai programokról tartott előadást Muhi Mária, az OFI munkacsoportjának tagja. Általában elmondható a jelenleg alkalmazott iskolai programokról, hogy vagy belső fejlesztésű, vagy olyan átvett módszer, amelyet adaptáltak a helyi kontextusra. A működő gyakorlatok rendszerszinten beszélnek mind a megelőzésről, mind az esetkezelésről, így az egész iskola életét áthatja az erőszakmentesség gondolata. Harmadrészt pedig közös ezen iskolai programokban, hogy nem a szankciókra és a büntetésre építenek. A módszerekre példaként említhető a teljesség igénye nélkül az alternatív osztályfőnökség, a drámapedagógia, az Arizona program, a mediáció, a lovagprogram vagy az élménypedagógia.

Végül Jármi Éva, az OFI munkatársa és az ELTE PPK egyetemi adjunktusa előadásában a finn KiVa projektet mutatta be. A KiVa 2009 óta nemzeti program a finn iskolákban, hatékonysága rendkívül magas. A projekt bevezetése óta más országok is érdeklődéssel fordultak a módszer felé, folyamatosan tesztelik és vezetik be Finnországon kívül is. A KiVa egyszerre prevenciós és intervenciós program, amely átfogja az egész iskolát: minden pedagógust és diákot elér. A program több elemből áll össze – mint a KiVa-foglalkozások, a KiVa számítógépes játék, plakátok a folyosón, KiVa-mellényes felügyelőtanárok, szülői értekezletek stb. –, implementálhatósága és fenntartása mégis könnyű. Jelenleg egy adaptációs tanulmány van előkészítés alatt, mely azt a kérdést járta körbe, hogy miképpen lehetne a programot Magyarországon is bevezetni.

A konferencia második felében kerekasztal-beszélgetés keretében vitatták meg, hogy mit tehet a pedagógus, hogyan tud fellépni az iskolai erőszak, zaklatás, bántalmazás esetén. Öt résztvevő ismertette azokat a jelenleg is használható programokat, amelyek az iskolai és internetes bántalmazás elleni fellépéshez nyújtanak a pedagógusoknak, a szülőknek és a gyerekeknek segítséget. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet munkatársa,Várnai Dóra a KamaszOK vagyunk programot mutatta be, mely egyrészt az érintett korosztályba tartozó fiatalok iskolai egészségfejlesztését szolgálja attitűdformálás, ismeretátadás és az önismeret mélyítésén keresztül. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács képviseletében Dr. Baracsi Katalin, internetbiztonsági szakértő pedagógusoknak készített, akkreditált programokat és a Safer Internet nevű projektet ismertette, ez utóbbinak legújabb fejlesztése a kisgyermekeknek készült Bibi a neten alprojekt. Dr. Parti Katalin, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezető-helyettese a Tabbyról beszélt: ez a nyolc országban megvalósult projekt lezárulta után is használható a köznevelésben, hiszen a tájékoztató anyagok, kisfilmek és online videójáték most is elérhető még a honlapon. A Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány vezetője, Huber Károly a Megfélemlítés Elleni Programjukra hívta fel a pedagóguskollégák figyelmét. Végezetül egy alulról szerveződő kezdeményezés került bemutatásra, Orosz Györgyi ügyvezető igazgató által. A Hősök tere fő üzenete, hogy az vagy, amit teszel. Egynapos tréningekkel igyekeznek segíteni a hazai pedagógusoknak a szemléletformálásban.

Forrás: http://www.ofi.hu/hir/iskolai-konfliktusok-mit-tehetunk

MIÉRT ÉRDEMES MINKET VÁLASZTANI?

  • Megértő környezet
  • 15 év tapasztalat
  • Segítő figyelem
  • Kedvező díjszabás
EGYEZTESSEN IDŐPONTOT!

NÉHÁNY GONDOLAT AZOKTÓL, AKIKNEK MÁR SEGÍTETTÜNK

A terápia lehetőséget teremtett arra, hogy olyan kérdéseket tegyek fel magamnak, amelyeket magamtól nem tettem volna fel, és olyan szemszögekből lássam a saját életemet, amilyenből korábban nem láttam. Amikor az ember feszült vagy lehangolt, hamar beszűkül a látásmódja. A családterápia segít ezt újra kitágítani.
Azt kaptam, amit szerettem volna – új szempontokat, új kérdéseket, amelyek alapján átértékeltem és másképp csináltam dolgokat. Ettől javult a magánéletem, ami megerősített abban, hogy jó úton haladok – ami viszont pozitívan hatott ki magára a terápiára is.
A házasságunk mélypontra jutott. A férjem nem egy beszélgetős alkat, de gondoltam itt megnyílna. Másoktól hallottam, hogy egy ilyen terápián segítenek rávilágítani olyan dolgokra, ami mellett elsiklik az ember. És ez valóban így történt. Olyan dolgokat beszéltünk át, amik “túl egyszerűek”, de ezekben rejlik a megoldás kulcsa. Egyszerű, de nagyszerű dolgokat kaptunk.
Egy-egy felmerülő kérdés alkalmával nem ellenfelekként, hanem partnerekként próbálunk megoldást keresni, és nem bántjuk feleslegesen a másikat (legalábbis törekszünk erre, ha nem is mindig sikerül, de jobban boldogulunk a konfliktusaink megoldásával, mint a terápia előtt).

SAJTÓMEGJELENÉSEK, PUBLIKÁCIÓK